Amikor a csapat a 81. foknál volt, Greely rögzítette a 370. oldalon:” A teljes völgyből hiányzott a hó és a legtöbb helyen meglehetősen gazdag növényzetet láttunk” 81 fok 49 perc Greely ezt írja: „ Itt elkaptam egy pillangót, láttam három sirályt, két poszméhet és sok legyet….” 374. oldal:” Ennél a táborhelynél (3-as számúnál) csak keveset tudtunk aludni a felhőkben rajzó legyek miatt…Hajnali kettőkor felébredve a hőmérsékletet nagyon magasnak találtuk, 8,9 fok C-nak és az előző este óta a legalacsonyabb 7,8 fok C volt…Ebben a tóban sok kicsi fürge cselle (halfajta) volt…” A 376.–385 oldalon. „Salor tizedes botjaival kikotort két kicsiny megmunkálatlan fenyőfadarabot. .A közelben felfedeztem az eszkimók egy régi nyári táborhelyét…Ennek környezetében gazdagon nőttek a pipacsfélék, különböző füvekkel és a sóskához hasonló levelek…Az ég egy része igazi gomolyfelhőkkel volt tarkítva, ami igazán ritka az északi mennybolton…A hőmérséklet magas volt és az élénk-sárga pipacsfélék és más növények magukhoz vonzották a tarka pillangókat…Nyugodtan beleképzelhette magát az ember a negyvenes szélességi kör burjánzásába, a földtani saroktól 8 foknyira….Ezen a ponton és ennek a közvetlen közelében nagy számú pillangót láttunk…A Ruggles folyó felé tekintve három elhagyott eszkimó-kunyhót pillantottunk meg…. Több fadarab között volt egy rúd, három m hosszú és kb 5 cm átmérőjű, egy kemény sűrű erezetű tűlevelű fa, feltehetőleg erdei fenyő… Egy poszméh és egy szitakötő…Pillangók számosan és naponta akár ötvenet is láthattunk…Az időjárás nappal folyamatosan meleg volt, és ettől nagyon szenvedtünk. A barométerhez rögzített hőmérőnk, amit mindig árnyékban tartottunk 23,3 fok C-t mutatott… A napi menetelés a Hazen tó partja mentén messzebbre vitt, mint ahova májusban eljutottam és most egy új, felfedezetlen táj tárult elénk…”

A három legfontosabb bizonyíték-kategória, amely az Egyesült Államok 1096102 sz. szabadalmi bejegyzésének érvényességét bizonyítja:

1. Melegebb klíma a sarki területen
2. Iránytű sajátságos viselkedése
3. A furcsa sarki fény, amit úgy is ismernek, mint Aurora boreális és az Antarktiszon Aurora australis

Habár ennek a cikknek a terjedelme megakadályozza a bepillantáson túl a rengeteg bizonyíték felsorolását, van néhány más bizonyíték-fajta is.

Ezek közé tartoznak:

1. A növényi és az állati élet nagyobb növekedése a távoli északon és a hatalmas északi irányú madárvándorlás a tél kezdetén
2. Kövek, fa, por, virágpor és sár található a jéghegyeken és beléjük ágyazódva is
3. A rádióhullám furcsa viselkedése a sarki területen
4. Gravitáció mérhető növekedése a sarki görbületnél, amely szignifikánsan elegendő ahhoz, hogy észlelhetően szétválassza a sós vizet az édestől.
5. A távoli észak eszkimóinál tapasztalható furcsa helyzet, akik mindenkitől eltérően egyedi nyelvet beszélnek és szájhagyományuk szerint sokkal távolabbi északról származnak, az örökké tartó fény meleg vidékéről.
6. A sarki tengermélység és erős déli áramlat a magas északon

Teljesen friss jégbefagyott mamutokat találtak, melyek: a) hogyha a hivatalos álláspont szerint ezek az óriási elefántok a klímaváltozás során, amely a trópusiról a jegesedés felé változott haltak meg, logikus, hogy megkérdezzük, hogy ezek az elefántok egészen egyszerűen miért nem cuccoltak fel és mentek délnek, vagy b) hogyha ez az állítólagos hőmérsékletváltozás oly hirtelen történt, akkor miért nem ott találták meg ezeket a gyorsfagyasztott vastagbőrűeket, ahol éltek, tehát miért nem gyorsfagyasztott erdőségek mellett találták meg őket?

A jéghegyek egyedülálló kémiája és matematikája, mely hatalmas édesvízi alakzatokat nincs semmi ami pótolja és ezresével vándorolnak lassan dél felé, hogy elolvadjanak minden évben.

Az iránytű amely próbálja jelezni a sarki területek igazi felépítését azóta, hogy az első ember használta ezt a készüléket a mesebeli sarkok megtalálásában, ahelyett, hogy simán elvezetné a hódítókat ahhoz a sarokhoz, amit a 90. szélességi kör jelöl, ahogy annak lennie kell, ha a Föld geológiájának hivatalos leírása jó, a tű elkezd hezitálni döntésképtelen módon a magas szélességeken. Kb. a 80. szélességet elérve, egy átlagostól eltérő dolog kezd történni: Függőleges mozgást kezd végezni az iránytű. Ez az a pont, ahol a gravitáció és a mágnesesség erőinek küzdelme megjelenik.